Infúziós terápia rákellenes gyógyszerekkel
A rákellenes terápia a mai kor orvostudományának egy olyan specializált területe, amely az elérhető terápiás megközelítések teljes fegyvertárát alkalmazza, beleértve a műtétet, sugárkezelést, nukleáris terápiát stb. A rákellenes gyógyszerekkel végzett infúziós kezelés a mai napig a terápia egyik legfontosabb tartópillére, ahol a legtöbb alkalmazott gyógyszer citosztatikus vagy citotoxikus hatást fejt ki. Ezeket a gyógyszereket jellemzően betegség- és stádiumspecifikus terápiák formájában alkalmazzák, például a FOLFOX-ot világszerte elsővonalbeli kemoterápiaként ajánlják a vonatkozó irányelvek a metasztatikus kolorektális rák kezelésére és 4 különböző gyógyszer kombinációját tartalmazza. Mivel a rákellenes terápia egy nagyon sajátságos és szerteágazó terápiás terület és egy sor velejáró kockázattal jár együtt mind a betegek, mind az egészségügyi személyzet tekintetében, az eljárás minden egyes lépése különös odafigyelést, gondoskodást és szaktudást igényel, és megfelelően biztonságos termékek használatát követeli meg.
Gyógyszerrendelés
Minden beteg esetében a rák egyéni típusától és klinikai stádiumától, valamint a beteg fizikai alkatától függően hoznak döntést a megfelelő kezelési rendről és gyógyszerekről, meghatározzák a terápia vonatkozó sorrendjét. Sokféle ráktípusnál a megfelelő orvosi társaságok kötelező irányelveket és ajánlásokat adnak ki az optimális terápia kiválasztására, amely folyamatosan bővülő tudományos bizonyítékokon alapszik.
A készítmény beadásának helye
A rákellenes gyógyszerek alkalmazásához gyógyszerbeviteli utat kell biztosítani a betegnél. Sok esetben egy beültetett port az a gyógyszerbeviteli út, amely az agresszív infúziós oldatok által támasztott igényeket is kielégíti, valamint a beteg kényelmét és a könnyű használatot is szolgálja, de a beviteli út lehet centrális vénás kanül vagy perifériás vénás katéter is. A választott gyógyszerbeviteli úttól függetlenül az alkalmazott eszközöknek biztosítaniuk kell a citosztatikumokat tartalmazó infúziós oldat biztonságos bejuttatását a vénás rendszerbe anélkül, hogy az a kötőszövetekbe kerülne.
Elkészítés
Sok citosztatikumot a beteg testfelszínéhez viszonyítva, korrigált dózisban alkalmaznak, amelyek gyógyszerkoncentrátum formájában elérhetők, és amelyeket egy közös tartályból mérnek ki és hígítanak. Mivel a citosztatikumok és a citotoxikumok jellemzően korlátozott specificitással rendelkeznek kizárólag a rákos sejtekre vonatkozóan, ezért az egészségügyi dolgozóknak fokozottan ügyelniük kell az elkészítés során arra, hogy a készítmény nehogy kicseppenjen a bőrfelszínre vagy bármilyen más felületre, valamint, hogy ne keletkezzen aeroszol, amely a levegőbe juthat vagy belégzésre kerülhet. Ezért az egyéni védőfelszerelés, valamint optimális műszaki megoldásokkal rendelkező orvostechnikai eszközök használata létfontosságú az ilyen gyógyszerekkel történő vegyi szennyeződés kockázatának megelőzése érdekében. A kemoterápiás gyógyszerek egészségügyi létesítményben történő szállítása során különleges óvintézkedéseket kell követni, hogy megelőzzék a tárolóedény törését , a gyógyszer kilöttyenését, és hogy minimalizálják a vele való expozíciót. Ezekkel az óvintézkedésekkel összhangban a B. Braun kifejezetten erre szánt termékpalettát kínál, amely segít csökkenteni a citosztatikumokkal történő expozíció kockázatát a gyógyszerek kórterembe történő eljuttatása során.
Alkalmazás
A gyógyszer betegekbe történő bejuttatása különböző orvosi eszközökből álló rendszer alkalmazását igényli. Ezeket a rendszereket fel kell állítani és tölteni a tervezett kezelésnek megfelelően. A citosztatikumok beadásához a rendszer különleges biztonsági funkciókat igényelhet, például, hogy legyen zárt rendszerű visszafolyást gátló szelepekkel felszerelve, a rendszer tű nélküli orvosi porttal együtt alkalmazható legyen, és hogy ne maradjon vissza folyadék a rendszerben.
A kórházból való távozás
Miután a beteg rákellenes terápiája a kórházban befejeződött, a páciensnek továbbra is szüksége lehet későbbi intravénás kezelésekre, például parenterális táplálásra vagy a fájdalom csillapítására. A kórházból való távozás utáni betegmenedzselés fontos része a folyamatos támogatás és a beteg átadása az ápolási tevékenységet végző szolgáltatók részére, valamint a helyes használat és kezelés betanítása.