Éles eszközök okozta sérülések
KOCKÁZATMEGELŐZÉS

Az egészségügyi munka során elszenvedett éles tárgyak okozta bőrt penetráló sérülések tartoznak ebbe a kategóriába. Ilyen sérüléseket okozhatnak a tűk, a nyársak, a szikék és a törött ampullák.^1,2

Tűszúrásos balesetek Meghatározás alapján azok a véletlen bőrsérüléses esetek tartoznak ide, amelyeket subcután tűk, vérvételhez használt tűk, intravénás kanülök vezető tűi, illetve egyéb tűk okozhatnak, melyeket az infúziós és injekciós terápia során alkalmaznak.^2,3

Az egészségügyi dolgozók közül a legveszélyeztetettebbek a nővérek, akik az ilyen típusú sérülések 50%-át szenvedik el.^1,7

A tűszúrásos sérülések okai a The Centers of Disease Control and Prevention (CDC) összefoglalója alapján a következők:^1,7

• a személyzet nem megfelelő védőöltözete, nem megfelelő biztonsági eszközök használata és az éles tárgyak gyűjtőtartályának hiánya
•  tűszúrásos balesetek jelentésének a hiánya, ill. nem megfelelő protokollja
• a munkakörrel járó veszélyek figyelmen kívül hagyása
• nem megfelelően képzett személyzet
  
• nem elegendő számú személyzet.
• védőkupak visszahelyezése
  
• éles tárgyak kézből kézbe történő átadása
• éles tárgyak nem azonnali megsemmisítése használat után (gyűjtődobozban)
• előre nem látható orvosi események
• beteg váratlan reakciói
• az éles tárgyak gyűjtődoboza nincs kézközelben

Bőrön áthatoló sérülések 

Mivel a biztonságos eszközök és a megfelelő szabályozás elemei még nem teljesen kidolgozottak, a bőrön áthatoló sérülések a legveszélyesebb helyzetek közé tartoznak az egészségügyi dolgozók életében. Ilyen sérüléseket egészségügyben használatos tűk, sebészeti eszközök, valamint üvegtárgyak okozhatnak.⁷ Ezen éles tárgyak okozta bőrön áthatoló sérülések 80%-át a tűszúrásos balesetek jelentik, ennek 56%-át tompa, üreges tűk okozzák.¹

A tompa üreges tűk kategóriáján belül az injekciós tűk, intravénás vezető tűk és a szárnyastűk okozzák a sérülések 65%-át. Ezeket magas rizikójú sérüléseknek kell tekintenünk, mivel minden második ilyen tű vérrel, testnedvvel szennyezett.¹⁰ Az egészségügyi dolgozók közül a legveszélyeztetettebbek a nővérek, akik az ilyen típusú sérülések 50%-át szenvedik el.^1,6 Kiemelendő továbbá az orvosok és a laboratóriumi dolgozók magas aránya is. A beteggel nem közvetlenül érintkező egészségügyi dolgozók (mosodai alkalmazottak, technikai személyzet, takarítók) sérüléseinek aránya is jelentős.^1,6

Közismert tény, hogy a betegszobában a legnagyobb a kockázat; ezt a műtő és a sürgősségi osztály követi. (5. ábra).⁸ Tanulmányok rámutattak a sérülések kockázatának növekedésére, amennyiben az egészségügyi dolgozó siet, feldúlt állapotban van, valami elvonja a figyelmét, vagy többszöri próbálkozás szükséges egy folyamat elvégzéséhez. A biztonságos kezelésre továbbá negatív hatást gyakorolnak a következők: az egészségügyi dolgozó kimerültsége, nem megyüttműködő páciensek, munkaerőhiánnyal küzdő személyzet.

Az előfordulási gyakoriság aránya

A tűszúrásból adódó sérülések előfordulási gyakorisági arányaira vonatkozó aktuális adatok nem elegendőek és hozzáférhetőségük korlátozott, különösen az országos és az általános adatok tekintetében. Ezért két fő tényező tehető felelőssé:

•  Az első, hogy nem állnak rendelkezésre az érintett egészségügyi intézményekből származó átfogó adatok a követés és a jelentőrendszer hiánya miatt.⁶
•  A másik tényező az, hogy az események egy jó részét nem jelentik be, mint ahogy azt számos vizsgálat kimutatta. Például Wicker publikált eremédményei szerint a megsérült egészségügyi dolgozóknak csak 28,7%-a esetében jelentették a tűszúrásból adódó sérülést, 50,4% esetében nem jelentették, és 20,9%-uk csak időnként vagy egyáltalán nem töltötte ki az utánkövető kérdőívet.³

Az Amerikai Egyesült Államokban egy kiterjedt vizsgálat dokumentációja alapján az „aluljelentettség” aránya 58%. Más vizsgálatok szerint a tűszúrásos sérülés „aluljelentettségének” aránya nagyobb mint 90%.¹⁴ A jelentős okok, amiért a dolgozók nem jelentik a perkután sérüléseket, a következők voltak: a sérülés nem járt jelentős expozícióval, a dolgozó nem ismerte a jelentési eljárást, illetve a nyilvánosságra kerülés és a szakmai diszkrimináció miatti félelem¹²

A tűszúrások okozta veszélyek nem önmagában a tű okozta traumában keresendők, hanem sokkal inkább a vér és a testnedvek okozta fertőző betegségek átvitelében.^2,11

Legalább 20 különböző kórokozót (közöttük vírusokat, gombákat, baktériumokat) különböztethetünk meg.^1,7 A betegség kialakulásának valószínűsége a következő tényezőktől függ: a kórokozók koncentrációja a testnedvben, seb mélysége, a vér mennyisége, az átvitt kórokozók mennyisége és a hordózó fertőzöttségi szintje.

A szerokonveriziós ráta, az oltások hozzáférhetősége vagy a kontaminációt követő prophylaxis szintén jelentős szerepet játszik a megfertőzött egészségügyi dolgozók morbiditásában és mortalitásában. A legsúlyosabb szövődményeket a HBV, HCV és a HIV fertőzések okozzák.^2,12

A klinikai súlyosság és az egészségügyi szövődmények következtében a tűszúrásból adódó sérüléssel kapcsolatos leginkább korlátozó betegségeket a vérrel terjedő kórokozók, a HBV, a HCV és a HIV okozzák (lásd a 6. táblázatot).

A potenciális kockázatokkal kapcsolatos költségek

Számos tanulmány becsülte meg a tűszúrásos balesetek pénzügyi vonatkozását. Például Hatcher leírása alapján egy tűszúrásos baleset 2,234 USD–től (1,409 EUR)  3,832 USD-be (2,417 EUR) kerülhet az intézmény számára.²⁰

Fertőző betegség esetén (tűszúrásos balesetet követően) a teljes hosszú távú költség elérheti a 922,000 EUR-t.¹⁹

Az alábbi 8. ábrán az éles eszközök által okozott sérülések miatti szövődményekből eredő  becsült potenciális többletköltségek láthatók. 

A vérrel és a testnedvekkel való érintkezés elkerülése egy mindenre kiterjedő stratégia kialakítását igényli, mely segítségével a tűszúrásos balesetek hatékonyan megelőzhetőek.^4,9,11,17

• folyamatos képzés az éles eszközök biztonságos használatáról és megsemmisítéséről
• a tűszúrásos balesetek kötelező jelentése
• ahol lehetséges, tűmentes eszközök használata
• biztonsági eszközök használata
• megfelelő hozzáférés biztosítása a tárolókhoz és azok helyes használata
• a hegyes eszközök használat utáni azonnali elhelyezése tárolódobozba
• a kupak visszahelyezésének megtiltása
• a szükségtelen injekciók kiküszöbölése

^{1 Centers for Disease Control and Prevention. Workbook for Designing, Implementing and Evaluating a Sharps Injury Prevention Program. Update 2015}

_{² Riddell A, Kennedy I2, Tong CY3. Management of sharps injuries in the healthcare setting. BMJ. 2015 Jul 29;351:h3733. doi: 10.1136/bmj.h3733}

_{³ Wicker S, Stirn AV, Rabenau HF, von Gierke L, Wutzler S, Stephan C. Needlestick injuries: causes, preventability and psychological impact. Infection. 2014 Jun;42(3):549-52}

_{⁴ Yang L, Mullan B. Reducing needle stick injuries in healthcare occupations: an integrative review of the literature. ISRN Nurs. 2011;2011:315432. doi: 10.5402/2011/315432}

_{⁵ Jagger J, Bentley MB. Injuries from vascular access devices: high risk and preventable. Collaborative EPINet Surveillance Group. J Intraven Nurs. 1997 Nov-Dec;20(6 Suppl):S33-9}

_{⁶ Rapiti E, Prüss-Üstün A, Hutin Y. Sharps injuries - Assessing the burden of disease from sharps injuries to health-care workers at national and local levels. Environmental Burden of Disease Series, No. 11. WHO 2005}

_{⁷ National Institute for Occupational Safety and Health. NIOSH Alert: Preventing Needlestick Injuries in Health Care Settings.  Centers for Disease Control and Prevention. (NIOSH). 2004}

_{⁸  Perry J, Jagger J. Healthcare Worker Blood Exposure Risk: Correcting Some Outdated Statistics. Advances in Exposure Prevention. 2003;6(3)28-31}

_{⁹ Lavoie MC, Verbeek JH, Pahwa M. Devices for preventing percutaneous exposure injuries caused by needles in healthcare personnel. Cochrane Database Syst Rev. 2014 Mar 9;3:CD009740}

_{¹⁰ Fisman DN, Harris AD, Rubin M, Sorock GS, Mittleman MA. Fatigue increases the risk of injury from sharp devices in medical trainees: results from a case-crossover study. Infect Control Hosp Epidemiol. 2007 Jan;28(1):10-7}

_{¹¹ Higginson R, Parry A. Needlestick injuries and safety syringes: a review of the literature. Br J Nurs. 2013 Apr 25-May 8;22(8):S4, S6-8, S10}

_{¹² Hadaway L. Needlestick injuries, short peripheral catheters, and health care worker risks. J Infus Nurs. 2012 May-Jun;35(3):164-78}

_{¹³ Alvarado F, Panlilio A, Cardo D, NaSH Surveillance Group. Percutaneous injury reporting in U.S. hospitals, 1998. In: Program and Abstracts of the 4th Decennial International Conference on Nosocomial and Healthcare-Associated Infections. Atlanta, GA: Centers for Disease Control and Prevention. Abstract P-S2-38 Trim JC, Elliott TSJ. A review of sharp injuries and preventative strategies. J Hosp Infect 2003;53:237-242 www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12660120}

_{¹⁴ Trim JC, Adams D, Elliott TS. Healthcare workers' knowledge of inoculation injuries and glove use. Br J Nurs. 2003 Feb 27-Mar 12;12(4):215-21}

_{¹⁵ Panlilio AL, Orelien JG, Srivastava PU, Jagger J, Cohn RD, Cardo DM; NaSH Surveillance Group; EPINet Data Sharing Network. Estimate of the annual number of percutaneous injuries among hospital-based healthcare workers in the United States, 1997-1998. Infect Control Hosp Epidemiol. 2004 Jul;25(7):556-62}

_{¹⁶ Hofmann F, Kralj N, Beie M. Needle stick injuries in health care - frequency, causes und preventive strategies. Gesundheitswesen. 2002 May;64(5):259-66}

_{¹⁷ De Carli G, Abiteboul D, Puro V. The importance of implementing safe sharps practices in the laboratory setting in Europe. Biochem Med (Zagreb). 2014 Feb 15;24(1):45-56}

_{¹⁸ HSE. Health and Safety Executive. An evaluation of the efficacy of safer sharps devices. Systematic review. Prepared by the Health and Safety Laboratory for the Health and Safety Executive 2012}

_{¹⁹ National Health Service for Scotland (NHS Scotland). Needlestick Injuries: Sharpen Your Awareness. Report of the Short Life Working Group on Needlestick Injuries in the NHS Scotland. Edinburgh: National Health Services for Scotland:2001. www.scotland.gov.uk/Publications/2001/05/9167/File-1}

_{²⁰ Hatcher IB. Reducing Sharps Injuries Among Health Care Workers: A Sharps Container Quality Improvement Project. Jt Comm J Qual Improv 2002;28(7):410-414 www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12101553}

_{²¹ Tan L, Hawk JC, Sterling ML. Report of the Council Scientific Affairs: Preventing Needlestick Injuries in Health Care Settings. Arch Intern Med 2001;161(7):929-936 http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11295955}

_{²² Himmelreich, H., et al., The Management of Needlestick Injuries. Dtsch Arztebl International, 2013. 110(5): p. 61-7.}

_{²³ Prüss-Ustün A, Rapiti E, Hutin Y. Estimation of the global burden of disease attributable to contaminated sharps injuries among health-care workers. Am J Ind Med 2005;48:482–490.}